A megfelelő hőszigetelés kiválasztása a faházaknál is kiemelten fontos terület, hiszen a jól megválasztott hőszigetelő anyaggal nem csupán az energiafelhasználásunk csökkenthető, de egész évben jó beltéri lakóklíma is biztosítható.
Nézzük sorba miket érdemes figyelembe vegyünk ahhoz, hogy jó döntést hozzunk:
- Miért is érdemes egy faházat szigetelni?
- Egész évben jó energiahatékonyság: védelem a téli hidegtől, és a nyári hőségtől
- Hangszigetelés és tűzbiztonság
- Természetes alapú hőszigetelések a faépítészetben
- Mik a fa alapú hőszigetelések előnyei?
- Összegzés
Miért is érdemes egy faházat szigetelni?
Bár kétség kívül a legtöbben a faházat építők közül, a fa természetes látványa és megjelenése miatt választják otthonuk alapanyagának a fát. Az egyre szigorodó energetikai elvárásoknak és klímavédelmi céloknak megfelelendő, a faházakat is hőszigetelni kell, mert önmagukban nem tudnának megfelelni. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen anyagokkal és hogyan tesszük, azért hogy az oyan hosszabb távú céloknak és igényeknek is meg tudjunk felelni, mint a fenntarthatóság. Egy jól megtervezett és jó alapanyagokból megépített faház ugyanis többszáz évig is képes kiszolgálni tulajdonosait. És az ellenkezője is igaz, egy rosszul megválasztott építőanyagokból megépült faház, életciklusa végén komoly terhet ró majd a környezetünkre, a használat alatt pedig veszélyezteti a lakók egészségét (beteg épület szindróma).
Egész évben maximális energiahatékonyság
Az olyan épületfizikai tulajdonságok, mint amilyen a hőátbocsátás, hanggátlás, és nedvességszabályozás jelentősen befolyásolják a lakókomfortunk és az épületünk energiafelhasználását. Télen a hőszigetelésnek a meleget hosszú ideig kell tárolja, míg nyáron megfelelő védelmet kell biztosítson a kinti hőség ellen.
Hőhidak és hőveszteség csökkentése
Mindegy, hogy szaktanácsadóként, energetikai tanúsítóként, építészként, vagy laikus építettőként keresed a faházadhoz legjobban passzoló hőszigetelést, a hőveszteség ellensúlyozása lesz az egyik legfontosabb feladat. A termikus hőszigetelő burok megszakításai sarkokban, csatlakozásoknál, építőanyag csatlakozásoknál stb… gyakran hőhidak kialakulásához vezetnek. Ezen hőhidak megnövelik a hővezetést és nem kívánt hőveszteségekhez vezetnek, minek következtében megemelkedett fűtési költségek, egyenetlen hőállapotok, páralecsapódás és penészedés is előfordulhat. Az egybefüggő -megszakítás nélküli- hőszigetelő réteg egy fontos és előnyös tulajdonság, melyel hosszú ideig kimagasló értékű hőszigetelést és maximális energiahatékonyságot biztosít.
U-érték vagy Lamdba érték? Melyik mérőszám számít jobban?
Az u értéket egy teljes épületszerkezet hőszigetelő tulajdonságának megítéléséhez szoktuk használni. Egy mértékadó szám, amely megmutatja, hogy mennyi időegységre vonatkozó hőenergia halad át az adott vastagságú szerkezeten 1m2 felületen 1° külső – belső hőmérséklet – különbség esetén wattban kifejezve. A korrekt mértékegységet Watt per négyzetméter és Kelvin-ben (W/m2K) adjuk meg. Az alacsonyabb u érték azt jelenti, hogy az épületszerkezet alacsonyabb hőáteresztő képességgel bír, így jobban szigetel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a téli hideg napokban, kevés hő vész el. A tervezésnél, ezért részesítik előnyben az alacsonyabb u értéket, hogy az épületburkon keresztüli hőveszteséget minimalizálják és csökkentsék a hűtési és fűtési költségeket.
A lambda érték az egyes építőanyagok hővezetési képességét adják meg. Watt per méter és Kelvinben adják meg a mértékegységét. A lamdba érték megadja, hogy egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség (1Kelvin) hatására mennyi hőáram halad át az adott építőanyagon. Építőanyagokat, melyek 0,1 W/mK-nál alacsonyabb lambda értékkel rendelkeznek, általánosságban hőszigetelő anyagként szoktak besorolni, habár legtöbbször a 0,025 – 0,075 W/mK közötti értékeket részesítjük előnyben.
Mindkét érték fontos, de különböző információt ad meg számunkra az adott épületszerkezet vagy építőanyag hőszigetelő tulajdonságáról. Amíg az u-érték a teljes épületszerkezet hőátbocsátási tulajdonságát (hővezető képessége a felhasznált anyagoknak valamint a vastagságot is), a lambda érték az egyes építőanyagok specifikus hővezető képességét. Ahhoz, hogy a különböző anyagokat és azok tulajdonságait össze tudjuk hasonlítani, gyakran a lambda értéket használjuk.
Tűzbiztonság és hangszigetelés
Technikai adatok a hangszigeteléshez és tűzbiztonsághoz
Az európai normák szabályozzák az úgynevezett hangszigetelési és tűzbiztonsági elvárásokat. Az MSZ EN ISO 16283-1:2014 lehetővé teszi a hangszigetelő tulajdonság kiértékelését a különböző elemeknél, struktúráknál: falak, mennyezetek és ablakok. Az úgynevezett Rw-érték 25 és 75 közötti, ahol a magasabb érték hatékonyabb hangszigetelést jelent.
A tűzvédelmi osztálybasorolás európa szerte specifikus szabványoknak megfelelően történik, ahol az anyagokat azok tűzzel és hővel szembeni reakciójuk alapján osztályozzák. A nem éghető A és A1-es osztálytól az F osztályig. A DIN EN 13501-1 -es osztályozás egy betűből és számból (időintervallum) áll. Ezek plusszba még megadják az szerkezet tűzzel szembeni ellenállási idejét is, anélkül hogy állékonyságát elvesztené. A rövidítések a következőek:
R – Resistance : Az épületrész azon képessége, hogy egy vagy több oldali tűz esetén, bizonyos ideig a stabilitás vesztése nélkül is képes megtartani állékonyságát.
E Étanchéité: Az épületrész egyoldali tűzbehatásnak ellenáll és megakadályozza a tűz átterjedését a szemközti szerkezetre.
I Isolation (hőszigetelés): az épületrész ellenáll egyoldali tűzbehatásnak, anélkül hogy a tűz a szomszédos szerkezetre átterjedne. Valamint megakadályozza a hőátvitelt a tűz oldaláról a szemben lévő oldalra, azért hogy az ottlévő anyag gyulladását megakadályozza. Továbbá bizonyos ideig egy hatékony hőgátat képez a személyek védelmének érdekében.
Ennek megfelelően a REI 90 jelölés azt jelenti, hogy adott szerkezet állékonysága tűzbehatás esetén minimum 90 percig biztosított.
A faépítészetben használt hőszigetelések
A szigetelések a faépítészetben is sokrétűek. A természetes, ásványi és szintetikus anyagok között sokszor építészként, kivitelezőként is nehéz lehet kiigazodni, nemhogy laikus építettőként. Melyik anyag a legmegfelelőbb a sok választási lehetőség közül az aktuális projektemhez? Végül is egy sor olyan kritériumnak kell megfelelni, mint az energetikai előírások és szabályozások. fenntarthatóság és hosszú élettartalom. Készítettünk neked egy áttekintést a különböző hőszigetelésekről:
A. Szintetikus hőszigetelések
A szintetikus hőszigetelő anyagok, adalékanyagokkal ellátott keményhabok, melyek gyakran olcsóbb hőszigetelést jelentenek. Mivel nem rothadnak így hosszú élettartalmúak és hőszigetelő tulajdonságuk is a szükséges tartományban marad. A vegyi összetevőknek köszönhetően kevésbé környezetbarát anyagok, mint a természetes anyagok, és a nedvesség hatására penészedés is kialakulhat. Elbontásuk jelenleg még problémás, a jövőbeni hulladékgazdálkodási problémájuk miatt.
Polisztirol: ezen hőszigetelő anyagok között megkülönböztetünk expandált polisztiolt (EPS) és extrúdált polisztirolt (XPS). Az EPS alapanyaga hőre lágyuló polimerizált sztirol és pentán valamint égéskésleltető adalék. A polisztirolnál a gőzzel történő hőhatásra a polisztirol gyöngyök felpuhulnak és felfújódnak. Mindkét anyag enyhén gyúlékony, és alacsony olvadási hőmérsékletük miatt, kiegészítő tűzbiztonsági előírások szükségesek alkalmazásuknál.
Poliuretán keményhab (PUR/PIR) a poliuretánt egy műanyagból állítanak elő, amely a poliol-lal és isocianáttal történő reakcióból keletkezik. Az isocianát (veszélyes anyagok, melyek potenciálisan rákkeltő besorolásúak ) vegyületek hozzáadásával növelhető a tűzbiztonság. Általánosságban a PUR / PIR hőszigetelések könnyen éghetőek és tűz esetén mérgező gázok szabadulnak fel.
B. Ásványi hőszigetelések
Az ásványgyapot hőszigetelések (üveggyapot és kőzetgyapot). A kőzetgyapot gyártása a bazaltkőből történik, de akár mészkövet vagy dolomitot is használnak az előállításhoz. Addig az üveggyapot újrahasznosított üvegből, mész és homok hozzáadásával készül. Az ásványgyapot szigetelések általában nem éghető besorolásúak és főként táblás anyagok készülnek belőlük. Előállításukhoz nagy energia szükséges, és életciklusuk végén biológiailag nem bomlanak le, illetve egy speciális eljárás szükséges a hulladékkezelésnél.
Habüveg szigetelés
A habüveg újrahasznosított üvegből készül. A hevítés elektromos kemencében történik égetési emisszió, zaj-és porterhelés nélkül. A hőszigetelés granulátum vagy táblásított formában érhető el, mely az minimális emissziókibocsátásának köszönhetően környezetbarát besorolású. A beépítésnél védőruha és védőmaszk használata szükséges. A bedolgozás során kerülni kell a por részecskék belélegzését.
Perlit hőszigetelés
A perlit egy üvegszerű, vulkanikus kőzetből áll, amely granulátumként és táblás hőszigetelőanyagként is elérhető. Az organikus és nem organikus adalékok aránya a hőszigetelő táblák készítését. A perlit nem éghető anyag és lassítja a tűz terjedését. Mindehez az anyag rezisztens a penészedéssel és rothadással szemben is. A beépítése történhet befújással, öntéssel és a táblák elhelyezésével. A perlit nem mérgező és biztonságosan használható anyag, de azért ajánlott védőruha használata.
C. Természetes hőszigetelések
Kender: a kender hőszigetelőtáblák előállításához a rostokat a kender növényből kioldják és bico rostokkal keverik (pl.szóda + PE). A hő hatására megolvadnak a bico rostok a növényi rostokkal. A kender a jó hőszigetelő tulajdonsága mellett, nagyban javítja az épületek hangszigetelését is.
Parafa: A parafa hőszigetelés előállításához a parafatölgy kérgét lefejtik és összetörik. A gőz hatására a parafa részecskék megnagyobbodnak (expanzió) és ebből a saját gyantájával blokkokat vagy táblákat készítenek. Az alacsonyabb gyulladási hajlandóságának ellenére a parafa nem sorolható tűzvédelmi szempontból tűzgátló anyagokhoz. A megújuló anyagokból készülő parafa biológiailag lebomló és életciklusának a végén komposztálható vagy újrahasznosítható.
Cellulóz: a cellulóz főként újrahasznosított napilapokból készül, amit a gyártás során felaprítanak, pormentesítenek és megszárítanak. Ezen hőszigetelőanyag leginkább befújt cellulóz hőszigetelésként használt, de lehetőség van akár táblás anyagok is készíthetőek belőle, vagy pellett is. Mivel ez a szigetelés főként újrahasznosított újságpapírból készül, így kifejezetten környezetbarátnak mondható, biológiailag lebomló amennyiben nem környzetterhelő tűzgátló adalékot adtak hozzá.
Farost: a farost hőszigetelő táblák – ahogyan azt a nevük is sugallja – fenyőfának a rostjaiből készülnek. A gyártástechnológiától függően (épületbiológiailag ajánlott táblák a nedves eljárással készült táblák) a rostokat vízzel felpuhítják, formába préselik és megszárítják, vagy szárítják, préselik és formázzák. A nedves eljárásnál a fában természetesen előforduló ligninnel ragasztják össze a táblákat, de más anyagok hozzáadása is szükséges lehet. Ezzel ellentétben a száraz eljárásnál a műgyantát alkalmazzák ragasztóként hő hatása alatt.
Birkagyapjú hőszigetelés: a birkagyapjú rostszerkezete tejfehérjéből (keratin) áll és a természetesen megújuló tulajdonságával az ökologikus hőszigetelések közé sorolható. A birkákat évenete rendszerint 1-2x vágják, ezzel folyamatosan biztosítják a gyapjú hőszigeteléshez az alapanyagot. A vágás után a gyapjút szódával és szapannal mossák és tisztítják, és a mechanikus megmunkálás után hőszigetelő paplanná vagy filcekké formálják. Fontos megjegyezni, hogy a természetben előforduló gyapjú, kezeletlenül nem alkalmas hőszigetelésként történő beépítésre, és komoly károkhoz vezethet. A gyapjú szigetelés legnagyobb ellensége a moly. A molyok elleni védelem eléréséért egyes gyártók, mesterséges vegyi adalékokat adnak hozzá a termékhez, mely így már nem komposztálható teljes mértékben, míg egy ausztria gyártó 100%-ban minősített birkagyapjút kínálnak vegyi adalékok nélküli molyvédelemmel.
Az egyes hőszigetelések fer értékelése
Birkagyapjú hőszigetelés a faépítészetben
A fa és a birkagyapjú két természetes anyag, melyek tökéletes szimbiózist alkotnak. A birkagyapjú tulajdonságainak köszönhetően sokrétűen alkalmazható hőszigetelésként a faépítészetben:
- Nedvességszabályozó tulajdonság
A birkagyapjú kiváló páraszabályozó tulajdonsággal rendelkezik, mivel képes a nedvességet felvenni, kapillárisan szállítani és leadni. Még megemelkedett páratartalom mellett sem veszít a gyapjú jelentősen hőszigetelő tulajdonságából. Az Isolena 100% gyapjúszigetelés a piacon elérhető más termékekkel szemben (15-20% eltérés), alacsonyabb (5%) ingadozási eltérést mutat a hőszigetelő tulajdonságában. Így kerülhetőek el az építési károk és megemelkedett energiafelhasználás többletköltségei. Nagyobb biztonság a faépítészetben is. - Tűzvédelem
Különösen fontos a tűzvédelem a faépítészetben. A birkagyapjú hőszigetelés alkalmazása faházakban azért is ajánlott, mivel a gyapjú gyulladási pontja igen magas 560° bis 600° C és égés helyett izzani kezd. Tűz esetén nem képződnek mérgesgázok és mihelyst a tűzforrás megszűnik, a gyapjú önkioltó. A birkagyapjú nedvességtartalma tűz esetekben igazolhatóan jó szolgálatot tehet, mivel a tűz keletkezésének első szakaszában elpárolog. Ez a párolgás a szerkezetben egy hűtő hatást generál, ami pedig késlelteti a tűz terjedését. Összehasonlítva az ásványgyapot viselkedésével tűz esetben, a gyapjú nedvességtartalma bizonyos időre alacsonyabb hőmérsékletet eredményez. - Hangszigetelés
A birkagyapjú eltérő finomságú és elaszticitású rostjainak köszönhetően kiváló hangelnyelő tulajdonságokkal rendelkezik. Ezért is alkalmazzák gyakran akusztikai megoldásként is a gyapjút. Az Isolena hangszigetelő tulajdonságai összehasonlíthatóak bármely ásványgyapottal, és felülmúlják a farost hőszigetelések tulajdonságait. - Gyapjú molyok és rágcsálók elleni védelme
Az ISOLENA gyapjúszigeteléseket a világon egyedülálló szabadalmaztatott IONIC protect technológiával biztosítják. - Rezisztens a penésszel szemben
A birkagyapjúban lévő tejfehérje nedvesség hatására is ellenálló marad a penészedéssel szemben, így különösen jó szolgálatot tesz a faépítészetben. - Lakóklíma
A károsanyagok és kellemetlen szagok megkötésének köszönhetően az ISOLENA természetes összetevőinek köszönhetően jó beltéri lakóklímát biztosít. A birkagypjú molekulái képesek a levegőben lévő károsanyagok mint pl. a formadlehid megkötésére és közömbösítésére. - Hulladékkezelés
A hulladékkezelés a birkagyapjú alkalmazása esetén nagyon egyszerű, hiszen az 100%-ban komposztálható, vagy éppen újra is hasznosítható. Nincs vágási veszteség, hulladék és deponálási költségek, mivel a maradék gyapjút a következő építkezésnél fel lehet használni. A maradék anyagok gyártásba való visszaforgatása is lehetséges. Amennyiben komposztálásra kerül akkor talajjavító tulajdonságú. - Bedolgozhatóság
A birkagyapjú hőszigetelés bedolgozás egyszerű és hatékony. Összehasonlítva más szigetelőanyagok beépítésével az ISOLENA gyapjúszigetelés beépítése akár 50%-kal is kevesebb ideig tart. Néhány lépésben a teljes tekercs szigetelés már rögzítésre is került a falba vagy a tetőbe. Ezen túlmenően az ISOLENA birkagyapjúszigetelés egészségünkre ártalmatlan. Nem szükséges különleges védőruházat, vagy védőmaszk használata,de még kesztyűre sem lesz szükségünk.
Összegzés
Az ideális hőszigetelés kiválasztásának kérdése komplex és individuális feladat. Építészként, szakkivitelezőként, energetikai tanácsadóként azon vagyunk, hogy ügyfeleinknek optimális megoldást ajánljunk. Sok tényezőt, elvárást, vizsgálati eredményt kell a faépítészetben ideálisan használható hőszigetelőanyag kiválasztásához figyelembe vennünk. A kérdés a következőképpen szól: ha a faépítészet természetes és környezetbarát, akkor miért ne alkalmaznánk természetes, környezetbarát hőszigeteléseket?
A célnak itt annak kellene lennie, hogy az anyagok természetes tulajdonságait úgy használni, ahogyan azok a természetben adottak. A termékek minőségének és tulajdonságainak egyaránt kiválónak kell lenniük, hogy az építettők hosszú ideig élvezhessék annak jótékony hatását.
Felkeltettük érdeklődését? Szeretné faházát természetes hőszigetelésekkel hőszigetelni és azok pozitív élettani, épületbiológiai és ökológiai előnyeit otthonában kamatoztatni? Kérje ingyenes tanácsadásunkat az alábbi űrlap kitöltésével:
