Amit a hőszigetelő anyagok hővezetési tényezőjéről tudni érdemes
Abban talán mindenki egyetért, hogy aki meleg lakásra vágyik, és ezzel párhuzamosan alacsonyabb fűtésszámlára, annak vagy az építkezés során vagy utólag hőszigetelnie szükséges. A piacon rengeteg hőszigetelő anyag kapható különféle vastagságban, és az átlagember jellemzően nincs is tisztában azzal, hogy bár a legtöbb helyen valóban csak a vastagságot tüntetik fel, mint az adott szigetelőanyag leginkább meghatározó tulajdonságát, mégsem ez a legfontosabb szempont. Ugyanis a hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője az az adat, amit az elsők között kell figyelembe venni, ha szigetelőanyagot választunk, de az igazán jó hőszigetelés emelett kellően nagy hőtároló kapacitással (jele c, mértékegysége kg*K ) is rendelkezik és az anyagsűrűsége is magas. Ha ez a hármas mind együtt van, akkor biztosak lehetünk benne, hogy hőszigetelésünk télen és nyáron is egyaránt maximális védelmet biztosít otthonának.
Miért kell egyáltalán szigetelni?
Egy olyan ház esetében, amelyik nincs rendesen szigetelve, elég jelentős energiaköltségek léphetnek fel. Ennek oka, hogy szigetelés híján télen a meleg bentről kiszökik, míg nyáron a kinti forróság áramlik be folyamatosan a falakon keresztül. Ennek eredményeképp pedig télen a fűtési számlánk lesz nagyon magas, nyáron viszont jelentős klimatizálási költségekkel kell számolnunk.
Ez ellen a leghatékonyabban hőszigeteléssel léphetünk fel, hiszen egy jól szigetelt épület esetében könnyedén faraghatunk az energiaköltségekből. Ahhoz pedig, hogy az energiával valóban takarékoskodni tudjunk, megfelelő hatékonyságú hőszigetelő anyagokat kell választanunk, amiben az egyes anyagok műszaki adatlapján található hővezetési tényező értéke, az specifikus hőtároló kapacitás (c) illetve az adott hőszigetelő anyag sűrűsége lehet segítségünkre.
Mit mutat a hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője?
A hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője lényegében egy hatékonysági mutató, amely azt mutatja meg, hogy 1 másodperc alatt 1 négyzetméternyi felületen 1°C hőmérséklet-különbségnél mennyi energia (hő) távozik. Ennek a hővezetési tényezőnek a mértékegysége W/m2K (Watt/négyzetméter Kelvin), és a szigetelőanyagok műszaki adatainál K-val, U-val vagy λ-val (lambda) jelöli a gyártó.
A hőszigetelő anyagok hővezetési tényezőjének értékét tekintve annál jobban szigetel az adott anyag, minél alacsonyabb ez az érték, és természetesen magas érték esetén nagy hőveszteséggel kell számolni.
A hőszigetelő anyagok ezáltal besorolhatóak a rossz, a közepes és a jó hőszigetelő anyagok csoportjába. Rossznak tekinthetőek azok a szigetelőanyagok, melyek hővezetési tényezője 0,15 W/m2K-nél nagyobbak. Az igazán jó szigetelőanyagok 0,05 W/m2K-nél kisebbek, és ami a két érték között van, azokat soroljuk a közepes hőszigetelő anyagok kategóriájába.
Milyen vastagságban ajánlott szigetelni?
Mint a fentiekből is kitűnik, a hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője sokkal fontosabb szempont, mint a szigetelés vastagsága. Vagyis ha egy rossz hővezetőjű szigetelőanyaggal szeretnénk szigetelni, akkor talán érvényes lehet a minél vastagabb, annál jobb elve, viszont egy valóban jó hőszigetelő képességű anyagnál nem szükséges és nem is ajánlott durván vastag szigeteléssel dolgozni. Ebben az esetben ugyanis bizonyos vastagság fölött már nem nő egyenesen arányosan a megtakarítható energia mértéke, vagyis hiába ruházunk be minél vastagabb szigetelésbe, mégsem lesz számottevően kisebb az energiafogyasztás.
Amennyiben Ön is valóban jó hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal szeretne szigetelni, ami ráadásul környezetbarát és nem káros az egészségre, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken!
