„Minél nagyobb, annál jobb” – tartja a mondás. Nem csoda hát, ha ezt lényegében az élet minden területén próbáljuk alkalmazni, vagyis igyekszünk mindenből a jobbat, a nagyobbat, a vastagabbat választani. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy valóban érdemes-e minden helyzetben eszerint dönteni, vagyis például a hőszigetelés vastagsága esetén is megállja a helyét?
Mennyit számít a hőszigetelés vastagsága?
Laikusként azt mondhatnánk, hogy a hőszigetelés vastagsága elsődleges szempont kell legyen egy szigetelőanyag kiválasztásánál, minden más csak másodlagos. Azonban, ha jobban elmerülünk a témában, akkor rá kell jönnünk, hogy nem csupán a vastagságot, sokkal inkább a hővezetési tényezőt, a hőszigetelő anyag sűrűségét és az adott hőszigetelés hőtároló kapacitását kell figyelembe vennünk. Ugyanis egy alacsony hővezetési képességű, ugyanakkor vékony hőszigeteléssel nem feltétlenül járunk rosszabbul, mint egy vastag, de magas hővezetési tulajdonságú szigetelőanyaggal.
Új építésű épületeknél az érvényben lévő energetikai határértékek érvényesek és kötelezőek: mint például a 2021.január elsejétől érvényben lévő közel nulla energiaigény.
Sőt, a vékonyabb, de alacsony hővezető képességű, nagy sűrűségű és nagy hőtároló kapacitással rendelkező szigetelőanyag használata, mint amilyen a természetes anyagból készült farost hőszigetelés, a homlokzat szigetelése esetén jobb választás, mint a vastagabb, hiszen egy keskenyebb anyagot sokkal könnyebben lehet a falra fogatni és kevesebb helyet is foglal el.
Ezek szerint nem igaz, hogy minél vastagabb, annál jobb?
Nem minden esetben mondható el, hogy a hőszigetelés vastagságának növelésével egyenesen arányosan nő az épület energiamegtakarítása, ugyanis van az a vastagság, ami felett már nem lehet gazdaságosan számottevő javulást elérni az u értékkel. Éppen ezért fontos meghatározni, hogy mi az a vastagság, ami még gazdaságos, mivel maga a hőszigetelő anyag sincs ingyen, és hiába fizetünk súlyos pénzeket a minél vastagabb szigetelésért, ha egyszerűen nincs számottevő értelme.
Mint a fentiekből már kiderült, a hőszigetelés vastagsága nem elsődleges szempont, hiszen ennél sokkal fontosabb a szigetelőanyag minősége, vagyis a hővezetési tényezője. Mivel az egyes szigetelőanyagok különböznek a hővezetési tényezőkben, ezért minden egyes szigetelés optimális vastagsága szintén különbözik egymástól.
Ugyanakkor a megfelelő vastagság meghatározásában a falazatnak szintén szerepe van, nem mindegy ugyanis, hogy például könnyűszerkezetes vagy téglaházat tervezünk szigetelni.
Milyen a jó minőségű szigetelőanyag?
Bár a fentiek fényében ismétlésnek tűnik, de nem lehet elégszer elmondani, hogy a jó minőségű hőszigetelő anyagnak alacsony a hővezetési képessége, nagy az anyagsűrűsége és nagy a hőtároló kapacitása. A hővezetési tényező lényegében egy olyan érték, mely megmutatja, hogy egy négyzetméternyi felületen 1 másodperc alatt egyetlen fok hőmérséklet-különbségnél mennyi hő távozik. Értelemszerűen minél kevesebb hőt enged át, annál jobb a hővezetési képessége, és maga az érték is annál alacsonyabb. Az igazán kiváló hőszigetelő anyagoknak 0,05 W/m2K-nél kisebb a hővezetési tényezője. Ilyen többek közt a kender hőszigetelés is.
Természetesen ma már nem csupán ez jelzi a jó minőséget, hanem az sem árt, ha egészséges és természetes anyagból készült hőszigetelést választunk, mivel hosszú távon az egészségünk láthatja kárát, ha az egészségre ártalmas anyagokkal vesszük körbe magunkat.
Amennyiben Önnek is szigetelőanyagra lenne szüksége, és szeretne valóban alacsony hővezetési képességű, természetes és egészséges szigetelőanyagot használni, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal, akik segítenek kiválasztani az Önnek leginkább megfelelő szigetelést!
