A mai kor embere életének több mint 90%-át zárt terekben tölti. Legtöbbet otthonában. A beltéri levegő minősége gyakran rossz, károsanyagokkal terhelt, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
Az ember kb. 12-15x vesz levegőt percenként tehát naponta kb 20.000 x és ezzel kb. 11 m3 levegőt mozgat meg 20C fokos hőmérséklet mellett. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen levegőt lélegezünk be.
Otthonunk belső tereiben a levegőben gyakorta az egészségügyi határérték feletti károsanyag koncentráció tapasztalható. Ezen káros anyagokat gyűjtőnéven VOC-éknek illékony szerves vegyületeknek hívjuk, melyek a falfestékekből, felületképző anyagokból, bútorokból, padlóburkolatokból, szőnyegekből, tisztítószerekből párolognak ki és raktározódnak el a levegőben. Ugyanúgy, mint a penész az aeroszolok és a por (közvetítőanyagként a porszemcsékhez tapadnak a káros vegyületek) is okozhat egészségügyi problémákat. Enyhébb esetben fejfájást, alvászavart, bőrirritációt, rosszabb esetben allergiát, asztmát és súlyos krónikus megbetegedéseket is előídézhet, ha rosszul választjuk meg az otthonaink építéséhez vagy felújításához az építőanyagokat.
Az egészséges lakóklíma eléréséhez segítségünkre lesz az épületbiológia tudománya, azon belül is az épületbiológia 25 alapszabályának első 5 pontja.
Az épületbiológia 25 alapszabálya
Beltéri klíma
- Allergén és méreganyagok csökkentése, elegendő friss levegő
- Egészségkárosító penész-és élesztőgombák, baktériumok, por és allergén anyagok kizárása
- Szagtalan vagy kellemes illatú anyagok használata
- Elektromágneses mezők és mikrohullámok minimalizálása
- Fűtéshez a sugárzó hő előnyben részesítése
A negatív környezeti terhelések nem csupán egyedileg hatnak az egészségünkre, hanem együttesen. Az úgynevezett lakó stresszhez vezetnek, amely a szervezetünk regenerációs (immunrendszerünk) képességét az organizmus vitalitását gyengítik.
Az éveken át tartó pszichés és fizikai terhelések által, kombinálva a méreganyagok szervezetünkben történő tárolásával, súlyos betegségek alakulhatnak ki.
Bioklíma és az Egészség
- Milyen pozitív és negatív hatásai vannak a bioklímának azt megtudhatjuk az alábbi ábrából
- Pozitív hatások
- Egészség (fizikai, pszichikai)
- Jó közérzet
- Rendezett anyagcserefolyamatok
- Jó vérellátás
- Az immunrendszerünk erőssítése
- Könnyebb lélegzés
- Oxigénellátottság
- Harmónikus atmoszféra
- Jobb teljesítőképesség
- Koncentrációs képesség javulása
Negatív hatások:
- Megbetegedések
- Reuma
- Asztma, nehéz légzés
- Allergiás betegségek
- Fejfájás
- Alvászavarok
- Idegesség
- Fáradékonyság, ingerlékenység
- Szorongás, depresszió
- Vérnyomás, keringési zavarok
- Erős izzadás,
- Szemgyulladás
- Megnövekedett étvágy
- Mérgezés
- Csökkent fizikai teljesítmény
- Hőpangás
- Rendellenes izomtónus
- Termékenységi zavar
- Repedezett bőr
- Alacsonyabb várható élettartalom
- Hugyhólyagbetegség
- Szagártalom
Épületbiológiai határértékek CO2 vonatkozásában hálószobákan
SBM 2015 / 2024 azaz az épületbiológiai méréstechnikai standard szerint:
- <600ppm – ártalmatlan (ideális a társalgóhelyiségeknek)
- 600-1000ppm enyhén érzékelhető
- 1000-1500ppm – 1500ppm – ez a max toleranciahatárszint
Érdekességként reggelente a hálószobáinkban,csukott ablak mellett nem ritka a 3500ppm mért érték sem. Ezért is fontos a megfelelő és gyakori szellőztetés!
Szellőztetés: A könnyű fizikai tevékenység mellett a 30 m3 / hó / fő ajánlott.
Otthonunk helyiségeinek fűtéséhez illetve hűtéséhez, hogy ne használjunk el több energiát, mint ami szükséges létezik egy mottó: kellően sokat szellőztessünk, de olyan keveset mint amennyi lehetséges. Az IBN ajánlása: a szellőztetést egy CO2 mérő támogatásával és egy páratartalom mérő készülék segítségével optimalizáljuk. Ma már léteznek CO2 vezérelt szellőztető és klíma készülékek integrált levegőminőség mérővel.
Károsanyagmentes építőanyagok használata építkezésnél és felújításnál.
Mivel a mai újépítésű házak és energetikailag felújított ingatlanok sokkal zártabbak,mint korábban ezért az alacsony emisszió kibocsátású, károsanyagoktól mentes építőanyagok és bútorok használata fontosabb, mint bármikor. Célszerű olyan építőanyagokat választani, melyeknél a gyártó minden összetevőt feltűntetve teljes deklarációt ad meg, melynek segítségével megbizonyosodhatunk a káros vegyi adalékok jelenlétéről. Ma már léteznek olyan tanúsítványok, melyek az építőanyagok egészségünkre és környezetünkre gyakorolt hatását vizsgálják. Ilyen például a IBN vagy az IBO által kiadott épületbiológiai tanúsítvány, de az ECO Institute Köln megjelölések is.
Épületbiológiailag ajánlott határérték = az egészségügyi kockázat minimálisra csökkentése
Az Illékony Szerves vegyületek összkoncentrációja belső tereinkben lehetőség szerint 300-1000 mikrogramm / légköbméter közötti szinten tartsuk, amely az IBN és a Sentinel Haus Intézet által ajánlott értékhatár.
Optimális hőmérséklet és páratartalom
Törekedjünk az emberi szervezet számára legideálisabb 45-55% közötti páratartalom biztosítására. Hőmérséklet szempontjából pedig a 18-22 fok között érdemes változtatni az egyes helyiségek szerint a hőmérsékletet: míg a hálószobában a 18-20 fok közötti hőmérséklet ajánlott, addig a fürdőszobában a 22 fok is megengedett.
A hőmérő mellé célszerű egy higrométert is beszerezzünk. Ma már léteznek olyan okos digitális eszközök is, melyek a kettőt egyszerre tudják és applikáció által is ellenőrízhetőek.
A túlságosan alacsony páratartalom kiszáríthatja a nyálkahártyát, míg a túlságosan magas 70% fölötti páratartalom táptalajt jelent a penészgombáknak.
Házipor rendszeres eltávolítása
A por több részecskéből áll és részben a kültéri levegőből jut be a belső térbe, vagy már onnan származik. A mikrorészecskék a tüdőnkbe kerülve heveny hörgőgyulladást okozhatnak, illetve irritálják a légző szervünket. Ezért is fontos a hálószobában és nappaliban a folyamatos portörlés és a HEPA szűrős porszívóval történő porszívás.
Kerüljük az erős kemikáliákat a tisztításnál
A kémiai tisztítószerek és speciális tisztítószerek legtöbbször elhagyhatóak és mechanikai tisztítással súrolással, dörzsöléssel, felmosással. Klasszikus és gazdaságos tisztítószerekkel, mint például a citrom, ecet a konyhát és a fürdőszobát is tisztán tarthatjuk.
Természetes páraszabályozó tulajdonságú anyagok használata a belső terekben
A vályog építőanyagok: vályogvakolat, vályog szárazépítő tábla, vályog glett vagy a vályogfesték képesek a levegő páratartalmát szabályozni. Amikor a páraterhelés megnövekszik, pl. tusolás, főzés gyorsan képesek nagy mennyiségű párát felvenni, betárolni és később, amikor a páratartalom csökken leadni. Ezáltal állandóan ideális páratartalom biztosítanak.
Szobanövények használata
A zöld növények segítségünkre lehetnek abban, hogy természetes úton javítsunk a lakóklímán. Nem csupán az oxigéntermelés miatt előnyösek, de képesek egyes károsanyagok megkötésére is, valamint a túl alacsony páratartalomnál is hatékonyak.
Például a broméliák használata a hálószobában is ajánlott, mivel éjszaka CO2-őt köt meg.
Épületbiológiai tanácsadó irodák
Az nemzetközi épületbiológiai intézet által akreditált tanácsadó irodák, mind újépítésnél, mind pedig felújításnál segítségére lesznek abban, hogy álmai otthona ne csak szép, de egészséges és fenntartható is legyen.
