Az I-gerendás szerkezetű tetőtér kialakításánál fontos a rétegrend gondos összehangolása. Belülről haladva a burkolatot a szarufák alatti 5-10 cm-es keresztirányú kiegészítő szigetelés, a légzáró fólia, majd az I-gerendák közötti hőszigetelés követi; a tetőtér szigeteléséhez legalább 25 cm vastag anyag elhelyezése javasolt. Kifelé páraáteresztő fólia és legalább 5 cm-es átszellőző légrés kerül a tetőfedés alá.
A megfelelő szigetelőanyag önmagában még nem teszi hibátlanná a tetőt: a rétegek csatlakozásainál keletkező rések és a pontatlan fóliaillesztések megszakíthatják a szerkezet folytonosságát. Ezért a rétegrend tervezésekor az anyagvastagság mellett a csomópontokra és az illesztésekre is figyelmet kell fordítani.
A cikk bemutatja, hogyan épül fel a tetőtér rétegrendje belülről kifelé, miként kell átfedni és lezárni a légzáró fóliát, és mely gyakori kivitelezési hibákat érdemes elkerülni. A példák azt is segítenek megérteni, hogyan dolgozik együtt az I-gerendás váz és a szigetelés a tartós, komfortos tetőtérért.
Legfontosabb tudnivalók
- A szigetelés folytonosságát a csomópontoknál és az illesztéseknél is meg kell őrizni, mert a kisebb hézagok is megszakíthatják a hővédő réteget.
- A szarufaköz pontos kitöltéséhez a szigetelőanyagot a tiszta szélességnél 1-2 cm-rel szélesebbre érdemes szabni.
- A légzáró fólia átfedéseinek és csatlakozásainak gondos lezárása segít megelőzni, hogy a rétegrend résein keresztül levegő jusson a szerkezetbe.
- Az I-gerenda kiválasztása és méretezése a tető vagy födém terheléséhez, fesztávjához és kialakításához igazodik.
- A rétegrend megértésével könnyebb felismerni, hol lehet hőhíd, és mely kivitelezési részletekre érdemes külön figyelmet fordítani.
A szigetelési munkák gyakori hibái
A szigetelési hibák gyakran nem az anyag közepén, hanem a csatlakozásoknál kezdődnek. Felújításkor ezért érdemes külön átvizsgálni a tetősíkot, a falcsatlakozásokat és az esetleges járófelületet. Az alábbi példák megmutatják, hogyan vezethet a pontatlan beépítés hőtechnikai vagy nedvességi problémához, és mely ellenőrzési lépések segítenek felismerni a kockázatot.
Helyzet: egy felújítandó tetőnél a szigetelendő rés nem egyenletes. A fal alján 12 cm, a tetején viszont akár 15-18 cm lehet a mélysége. Teendő: a rést több ponton kell felmérni, nem egyetlen méretből kiindulni. A szigetelőréteg kialakítását a tényleges geometriához kell igazítani. Eredmény: kisebb eséllyel maradnak üregek vagy összenyomott részek a szerkezetben. Az egyenetlenség egyszerű figyelmen kívül hagyása nem oldja meg a csatlakozás problémáját.
Helyzet: a födémen szálas hőszigetelés készül, fölé pedig OSB járófelület kerül. Ha a lap közvetlenül a szigetelésre fekszik, az átszellőzéshez szükséges tér hiányozhat. Teendő: az OSB alá legalább 5 cm-es átszellőztetett légrést kell kialakítani. A járófelület tartószerkezete és a légrés helye ezért a szigetelés beépítése előtt átgondolandó. Eredmény: a járhatóság és az átszellőzés nem ugyanarra a rétegre hárul. A kialakítás ellenőrzésekor a légrés folytonosságát is végig kell követni.
Helyzet: egy faelem nedvességet kap, majd zárt térbe kerül. Ilyen körülmények között a fa gombásodhat és korhadhat. Teendő: a szerkezet lezárása előtt ellenőrizze a faelemek állapotát, valamint a fóliák és a csatlakozások folytonosságát. A nedves részt nem szabad egyszerűen egy újabb réteggel eltakarni. Eredmény: az ellenőrzendő állapot nem marad rejtve, a nedvességi kockázat pedig még a burkolás előtt felismerhető.
Helyzet: egy 9 méteres össztávú födémszerkezet közepén légrést hagytak. Ez a példa megmutatja, hogy a szigetelési sík folytonossága egy hosszú szerkezet belsejében is megszakadhat. Teendő: a teljes födémet, nem csupán a széleket kell ellenőrizni, és fel kell tárni, miért maradt ki a középső rész. Eredmény: a hiányzó szakasz nem marad rejtve a kész felület alatt. A hőhídmentes kialakításhoz a középmező, a peremek és a csatlakozások együtt vizsgálandók.
A munka lezárása előtt érdemes rövid, helyszíni ellenőrzést végezni: először a méreteket, majd a szigetelés folytonosságát, végül a fóliák és a légrések csatlakozásait vizsgálja át. Így nemcsak az anyag mennyisége, hanem a beépítés minősége is ellenőrizhető. A burkolás előtti szemrevételezés különösen fontos, mert később nehezebb hozzáférni a takart részekhez.
Szarufaközök kitöltése megfelelő tömörséggel
Az I-gerendás tetőszerkezet kedvező kialakítást tehet lehetővé a hőhidak mérséklésére, de a gerinc és az övek is részei a szerkezetnek, így a hőhídmentesség nem automatikus. A hagyományos szarufás és az I-gerendás tető költsége egyaránt a fesztávtól, a terheléstől, az anyagoktól és a munkától függ. Az ár projektenként változik, és az ajánlatkérés alapján határozható meg.
A szarufaközök kitöltésénél a cél nem a lehető legerősebb összenyomás, hanem a hézagmentes, egyenletes illeszkedés. A cikkben megadott ajánlás szerint a szarufák közötti hőszigetelés vastagsága 15-20 cm lehet. Az adott szerkezet mélységéhez igazodó anyag kitölti a mezőt, de nem szorulhat úgy, hogy deformálódjon vagy helyi hiányok maradjanak mellette.
Helyzet: egy szarufaköz tiszta szélessége eltér a névleges kiosztástól, mert a faelemek nem teljesen párhuzamosak. Teendő: mérd meg külön a mezőt, majd a szigetelőanyagot a tiszta szélességnél 1-2 cm-rel szélesebbre vágd. Eredmény: az anyag enyhén befeszül, és kisebb eséllyel marad rés a szarufa oldalán. A túl keskenyre vágott betétet ne hagyd hézaggal a helyén.
Helyzet: a szarufaköz felső vagy alsó része nehezen hozzáférhető, ezért a beépítés során egy sarok kimaradhat. Teendő: a kitöltést az egyik végétől kezdje, és minden mezőt ellenőrizzen, mielőtt eltakarja. Külön vizsgálja meg a tetősík és a fal találkozását, valamint az akadályok melletti részeket. Eredmény: a takart üregek még a burkolás előtt felismerhetők, a hőszigetelés folytonossága pedig könnyebben ellenőrizhető.
Helyzet: a szigetelőanyag tárolás vagy beépítés közben nedvességet kap. A nedves anyag lezárása nem megfelelő megoldás, mert a tető rétegrendjében a nedvesség útja és kiszáradása is számít. Teendő: beépítés előtt ellenőrizze az anyag és a faelemek állapotát, majd csak tiszta, száraz felület mellett folytassa a munkát. Eredmény: a szerkezet nem takar el ellenőrizetlen nedvességi problémát.
A tömörséget ne csak a szigetelőanyag közepén ellenőrizze. Keresse a látható hézagokat a szarufák mentén, a toldásoknál és a tetősík szélein is. I-gerendás szerkezetnél a mezők kitöltése mellett a gerendákhoz simuló csatlakozásokat is vizsgálja végig. A keresztirányú kiegészítő réteg mérsékelheti a tartóelemek vonalában fennmaradó hőhidakat, ha folytonosan készül el.
A STEICO joist I-gerendák olyan szerkezeti megoldást jelentenek, amelynél a mezők gondos kitöltése és a rétegek összehangolása együtt adja a jó eredményt. A munkafolyamat végén ellenőrizd újra az összes szarufaközt, különösen az eltérő méretű mezőket és a nehezen elérhető csatlakozásokat.
Ferde tetősík szigetelésekor a fújható üveggyapotot szarufaközönként kell bejuttatni. Egy mező kitöltése önálló munkaszakasz: a következő szarufaközre csak azután kerüljön sor, hogy az előzőben elérte a megfelelő tömörséget. Így a bejuttatás sorrendje a szarufaközökhöz igazodik, és minden újabb mező előtt az előző mező tömörsége már megfelelő. A munkamenet ezért szarufaközről szarufaközre halad: előbb az egyik mező megfelelő tömörsége, majd a következő szarufaköz bejuttatása következik.
Tetőtéri rétegrend belülről kifelé
Magyarországon a tetőtér-beépítés tervezésekor együtt kell figyelembe venni a tűzvédelmi, statikai és építésügyi szempontokat. A szükséges megoldásokat az épület meglévő szerkezete, tervezett használata és a beavatkozás módja határozza meg.
A rétegrendet a belső burkolattól a tetőfedés felé haladva érdemes megtervezni. Így áttekinthető, hol fut a légzáró réteg, mekkora hely jut a hőszigetelésnek, és hogyan marad folytonos a tető alatti szellőző légrés. Az alábbi példa magastetőre, I-gerendás váz közötti hőszigeteléssel készült.
- Belső burkolat: a tetőtéri helyiségek felőli oldalon gyakori megoldás a 12,5 mm vastag gipszkarton. A burkolat a vázra kerül, ezért a mögötte vezetett rétegek csatlakozásait még a lezárás előtt ellenőrizni kell.
- Keresztirányú kiegészítő szigetelés: a szarufák vagy gerendák alatt 5-10 cm vastag kiegészítő réteg készülhet. A keresztirányú elrendezés lefedi a váz elemeinek vonalát, és csökkenti annak esélyét, hogy a faelemek mentén megszakadjon a hőszigetelés.
- Légzáró fólia: a belső oldali fóliát folytonosan kell vezetni, az átlapolásokat és a falhoz, illetve szerkezeti elemekhez csatlakozó széleket gondosan lezárva. Egy cső vagy vezeték áttörésénél a fóliát körben kell csatlakoztatni, nem elég a nyílást a burkolat mögött szabadon hagyni.
- Az I-gerendák közötti hőszigetelés: a tetőtér szigeteléséhez legalább 25 cm vastag anyag elhelyezése javasolt. Ha a gerendák közötti mélység nem adja ki ezt a vastagságot, a rétegrendet kiegészítő szigeteléssel kell összehangolni. A mezők kitöltésénél a szigetelőanyag mellett a gerendák melletti illeszkedést is ellenőrizni kell.
- Külső oldali páraáteresztő fólia: a szigetelés fölött a tető felé páraáteresztő réteg kerülhet. Az átfedések és a csatlakozások iránya segít abban, hogy a rétegek a teljes tetősíkon összefüggő felületet alkossanak.
- Átszellőző légrés és tetőlécezés: a páraáteresztő fólia és a tetőlécezés között legalább 5 cm vastag ellenléccel alakítható ki átszellőző légrés. Ez a réteg a tetőfedés alatti szellőzés helyét adja; a kialakítás folytonosságát a tetősík mentén kell megvizsgálni.
Példa: ha a belső burkolat mögött 5-10 cm kiegészítő szigetelés készül, a gerendaközökben pedig legalább 25 cm vastag réteg kap helyet, a két szigetelési sík együtt alkotja a hővédelmet. A fóliaillesztéseket és a gerendák körüli csatlakozásokat a burkolás előtt kell ellenőrizni, mert utána takarásba kerülnek.
A sorrend önmagában nem helyettesíti a gondos csomópontképzést. A tetősík, a fal és a födém találkozásánál minden rétegnek érthető folytatást kell kapnia. Ezért a beépítés előtt célszerű egy metszeti vázlaton megjelölni a fólia útját, a szigetelés vastagságát és az 5 cm-es szellőző légrés helyét.
A tervezésnél együtt kell figyelembe venni a tűzvédelmi, statikai és építésügyi szempontokat. A szükséges megoldásokat az épület meglévő szerkezete, tervezett használata és a beavatkozás módja határozza meg.

Milyen I-gerendák alkalmasak tetőtér-beépítéshez Magyarországon?
Tetőtér-beépítéshez olyan I-gerendát kell választani, amelynek teherbírása, fesztávolsága és beépítési helye megfelel a tervezett szerkezetnek. Ugyanaz a gerenda nem feltétlenül megfelelő tetősíkhoz és födémhez: az eltérő terhelést, alátámasztást és csatlakozásokat is figyelembe kell venni.
Az I-gerenda jellemzően két övből és az azokat összekötő gerincből áll. A könnyű, tagolt keresztmetszetben a gerinc és az övek együtt dolgoznak, a gerendaköz pedig szigetelőanyag befogadására is alkalmas. A kiválasztásnál azonban nem elegendő a forma vagy a névleges méret. A teljes szerkezet viselkedését a fesztáv, a gerendakiosztás, a tető hajlása és az alátámasztások helye együtt befolyásolja.
Helyzet: új magastető készül, amelynek gerendái viselik a tető terheit. Teendő: először rögzíteni kell a tető rétegrendjét, a fedés és a belső burkolat terhét, valamint a tartóelemek kiosztását. Ezután a szerkezeti terv alapján választható ki a gerenda. Eredmény: a választás a tényleges tetőfeladathoz igazodik, nem csupán a szigetelés vastagságához.
Helyzet: tetőtér-beépítéskor új födém készül, vagy a meglévő födémszerkezetet kell kiváltani. Teendő: a gerenda kiválasztása előtt tisztázni kell a födémet érő használati terheket, a válaszfalak helyét és a szerkezet alátámasztási pontjait. Eredmény: a méretezés figyelembe veszi a födém tényleges használatát, így a tetőhöz választott megoldás nem kerül automatikusan más feladatba.
A döntésnél ezeket a szempontokat érdemes egy tervben összehangolni:
- Fesztáv és alátámasztás: a két támasz közötti távolság és a teher útja határozza meg a szerkezeti igényt.
- Terhelés: a tetőfedés, a belső rétegek és a födém tervezett használata eltérő tervezési adatokat jelent.
- Rétegrendi hely: a gerenda mélységének illeszkednie kell a kialakítandó hőszigeteléshez és csatlakozó rétegekhez.
- Kapcsolatok: a gerendavégek, merevítések és csomópontok kialakításának a tervhez kell igazodnia.
Helyzet: a beépítés során ütközik a gerenda és a szigetelés helyigénye. Teendő: a rétegrendet és a tartószerkezetet együtt kell megtervezni, nem pedig a helyszínen módosítani a gerendán a szigetelés kedvéért. Eredmény: megmarad a tervezett teherhordó kialakítás, a hőszigetelés pedig megfelelő helyet kap.
Az I-gerendák nem helyettesítik a statikai tervezést. A megfelelő típus és kiosztás kiválasztásakor a tervező együtt értékeli a fesztávot, a terheket, a megtámasztást és a kapcsolatok részleteit. Így a tetőtér kialakítása nem egyetlen gerendaméretre, hanem a teljes szerkezet összehangolására épül.
Mekkora I-gerenda-méretezés szükséges tetőhöz és födémhez?
Nincs minden tetőhöz vagy födémhez megfelelő, általános I-gerenda-méret. A szükséges keresztmetszetet a fesztáv, a gerendakiosztás, az alátámasztás és a szerkezetre jutó terhek együtt határozzák meg. A födém teherbírását minden esetben statikai méretezés alapján kell megállapítani, ezért megfelelő elem pusztán a gerenda látható mérete alapján nem választható.
Helyzet: új tető készül, amelynek tartói a külső falak között feszülnek. Teendő: a tervezéskor számításba kell venni a tetőfedést, a lécezést, a szigetelést, a belső burkolatot és a hóterhet. A tető alakja, az alátámasztási pontok és a gerendák közötti távolság szintén fontos. Eredmény: a számítás a teljes tetőszerkezetből indul ki, nem egyetlen réteg súlyából.
Helyzet: a tetőtérből lakótér lesz, ezért megváltozik a födém használata. Teendő: tisztázni kell, milyen helyiségek és válaszfalak kerülnek a födémre, és hol lesznek a támaszok. A statikus tervező ezek alapján határozza meg a tartószerkezetet. Eredmény: a méretezés a tervezett használathoz igazodik. A korábban beépített gerenda nem tekinthető automatikusan megfelelőnek az új terhekhez.
Az alátámasztás módja is befolyásolja a szerkezet működését. Egy közbenső támasz módosíthatja a gerenda fesztávját, de annak helyét és a teher átadását is meg kell tervezni. A kivitelezés során a gerendák közötti távolságot sem szabad önállóan növelni. A kiosztás és a keresztmetszet együtt befolyásolja a terhelés eloszlását.
Helyzet: előregyártott födémelemeket terveznek, de a falköz mérete jelentős. Teendő: 5,40 m falközméret felett statikai kiviteli tervdokumentáció készítése kötelező. A terv rögzíti a tartószerkezet kialakítását, így a gerenda méretezése a teljes födémhez igazítható. Eredmény: a szerkezeti megoldás nem helyszíni becslésből születik.
Helyzet: családi ház monolit vasbeton födémszerkezetét tervezik. Teendő: minden esetben statikai kiviteli tervdokumentáció szükséges. Ez akkor is fontos, ha a tetőtér beépítésekor I-gerendás elemek kapcsolódnak más tartószerkezethez. Eredmény: az eltérő anyagok csatlakozása és a terhek átadása tervben kezelhető.
A méretezéshez készítsd össze a tető vagy födém tervét, a tervezett rétegrendet, a támaszok helyét és a használati igényeket. A födémszerkezetet statikus tervező által meghatározott módon kell kivitelezni. A STEICO joist I-gerendák alkalmazásánál is a feladathoz illeszkedő terv adja a kiindulópontot. Kérj szakmai egyeztetést a szerkezeti megoldás és a rétegrend összehangolásához.
A födém méretezésénél a teherbírás mellett a hőszigetelés és a teljes rétegrend összehangolása is lényeges. A cikk szerint hagyományos szálas hőszigetelő anyagokból összesen legalább 25-30 cm vastagság szükséges a megadott energetikai értékek eléréséhez. A bemutatott födémszigetelés elkészült hőátbocsátási tényezője 0,12 W/m2K volt. Ezek az adatok a hőtechnikai kialakítást jellemzik, nem helyettesítik a tartószerkezet statikai méretezését. A tervezett rétegrend súlyát ezért a födémet és a gerendákat méretező szakembernek is ismernie kell, a kivitelezés pedig a jóváhagyott szerkezeti megoldáshoz igazodjon. Családi házak monolit vasbeton födémszerkezeteihez minden esetben statikai kiviteli tervdokumentáció szükséges.
Ezek az összegek a leírt példához és annak időpontjához tartoznak, ezért más szerkezet vagy kivitelezés költségét nem határozzák meg. A tervezés során érdemes külön kezelni a tartószerkezeti döntéseket és a hőszigetelés költségbecslését, majd a végleges rétegrend és a kivitelezési ajánlat alapján összehangolni őket. Így a gerenda méretezése és a födém hőtechnikai kialakítása egyaránt a tényleges feladathoz igazítható.
Naturica Group: Fújt farost hőszigetelés
A Naturica Group Kft. fújt farost hőszigetelése megoldást kínálhat, ha a tagolt tetőtérben vagy az I-gerendák közötti üregekben egyenletes kitöltésre van szükség. A befújásos kivitelezés az nehezen hozzáférhető részekbe is eljuttatja a szigetelőanyagot, így a rétegrend a szerkezet geometriájához igazítható.
A tető kialakításától és a tervezett rétegrendtől függően Naturheld farost hőszigetelő anyagok, Naturheld flex flexibilis farost hőszigetelés és Naturheld szarufa fölötti hőszigetelés is választható. Ezek eltérő beépítési helyzetekhez illeszthetők, ezért érdemes először a szerkezetet és a szigetelési célt áttekinteni.
Ha hőhídmentes tetőteret tervez I-gerendás szerkezettel, vegye fel a kapcsolatot a Naturica Group Kft.-vel, és beszélje át a természetes alapú szigetelési lehetőségeket.
Induljon a tervezés a tető adottságaiból
A következő lépés a tető tényleges kialakításából kiinduló terv összeállítása. Gyűjtse össze a meglévő szerkezet adatait, a tetőtér tervezett használatát és azokat a csomópontokat, ahol a rétegrend irányt vált. Ezek együtt segítenek összehangolni a szigetelést, a légzárást és a tartószerkezetet.
A hőhídmentes tetőtér I-gerendás szerkezettel nem pusztán anyagválasztás kérdése: a szerkezeti terv és a rétegrend összehangolása adja a megfelelő kiindulópontot. Ha kérdése van a természetes alapú hőszigetelési lehetőségek kiválasztásáról vagy a kivitelezés előkészítéséről, forduljon a Naturica Grouphoz.
Kérjen tanácsot a Naturica Grouptól, és tegye megfontoltan a következő lépést a tetőtér kialakításában.
Gyakori kérdések a tetőtér-szigetelésről
Hogyan alakul a tetőtér szigetelésének rétegrendje?
A tetőtéri rétegrend a belső burkolattól a tetőfedés felé halad. A burkolat mögött kap helyet a kiegészítő hőszigetelés és a légzáró réteg, ezt követi a tartóváz közötti szigetelés. Kifelé páraáteresztő réteg és átszellőző légrés vezet a tetőfedés alá. A tetőablakok, kémények és vezetékek körüli csatlakozásokat is a rétegrend részeként kell megtervezni.
Mekkora szigetelési vastagság szükséges a modern energetikai szabványokhoz?
A tetőtér szigeteléséhez legalább 25 cm vastag anyag elhelyezése javasolt; a szükséges kialakítást a teljes rétegrend és az anyag tulajdonságai befolyásolják. A vastagság önmagában nem mutatja meg a szerkezet hővédelmét, mert a gerendák és csatlakozások is számítanak. A rétegek összehangolásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az anyag ténylegesen kitöltse a rendelkezésére álló helyet.
Milyen hibákat lehet elkövetni a tetőtér hőszigetelése során?
Gyakori hiba, ha a burkolat eltakarja a kivitelezés közben keletkezett hézagokat, vagy a fólia áttörései lezáratlanok maradnak. Gondot okozhat a szigetelőanyag összenyomódása vagy átnedvesedése, illetve a tető alatti szellőzőút megszakítása is. A munka ellenőrzésekor vizsgálja meg külön a sarkokat, a tetőablakok környezetét és a vezetékek átvezetéseit, még a belső burkolat felhelyezése előtt.
Mit nyerünk a tetőtér hőszigetelésével télen, a fűtési szezonban?
A megfelelő tetőszigetelés mérsékli a hő átadását a fűtött helyiség és a hideg tetőtér között. Segíthet egyenletesebben tartani a belső hőmérsékletet, és csökkentheti a tetősíkon át távozó hőt. A komfortot az is javíthatja, ha a belső felületek kevésbé hűlnek le. Az eredmény a tető állapotától, a légzárástól és a falakhoz csatlakozó rétegek folytonosságától is függ.
Tetőtér-hőszigetelés: miért nélkülözhetetlen egy tetőtér szigetelése?
Szigeteletlen vagy hiányosan szigetelt tetőn keresztül könnyebben cserélődik a hő a fűtött lakótér és a külső környezet között. A megfelelő réteg a komfort mellett az épület energiafelhasználására is hatással lehet. Különösen fontos a tetőtér állapotának rendezése, ha a helyiséget lakótérként használják. A megoldás megtervezésekor a tetőfedést, a szellőzést és a nedvesség útját együtt kell értékelni.
Hogyan épül fel a hőhídmentes tetőtér I-gerendás szerkezettel?
Az I-gerendák közötti mezők szigetelőanyaggal tölthetők ki, a gerendák vonalában pedig kiegészítő réteg mérsékelheti a hőhidak hatását. A szerkezet akkor működik összefüggő rendszerként, ha a szigetelés, a légzáró sík és a külső rétegek csatlakozásai is illeszkednek. A tetőablaknál és a falhoz csatlakozó eresznél különös figyelem szükséges, mert több épületszerkezeti réteg találkozik.
Milyen rétegrenddel kerülhető el a hőhíd az I-gerendás tetőtérben?
A gerendaközök folytonos kitöltése és a tartóelemeket keresztező kiegészítő szigetelési réteg segíthet mérsékelni a hőhidakat. A belső oldali légzáró réteget megszakítás nélkül kell vezetni, különösen a falcsatlakozásoknál és a tetőáttöréseknél. A külső oldalon a páraáteresztő réteg és az átszellőzés kialakítása is a rendszer része. A rétegrend részleteit a tető geometriájához kell igazítani.
Milyen vastag hőszigetelés és milyen U-érték szükséges a magyar előírások szerint?
A magastetők és tetőterek hőátbocsátási tényezőjére megadott érték U ≤ 0,17 W/m²K; a szigetelés javasolt vastagsága legalább 25 cm. A szükséges rétegvastagság az anyag hővezetési tulajdonságától és a szerkezeti elemek elrendezésétől is függ. Ezért az U-értéket a teljes tetőszerkezetre kell értelmezni, nem kizárólag a szigetelőanyag címkéjén szereplő jellemző alapján.
